Sokat hangsúlyozom a test-lélek-tudat hármasát. Mint mindenki. 🙂
Van olyan segítő szakember, aki nagyon a test és/vagy idegrendszer oldaláról közelít. Van, aki a tudati munkát és a tudat tréningezését, megművelését hangsúlyozza. Van, aki személyiségszinttel dolgozik. És még sorolhatnám.
Mindegyik fontos.
–
Mindenkinek egyedi útja van, más a “karmacsomagja”. Mások a pillanatnyi lépések, hogy mi az, ami szolgál éppen.
Nem összehasonlítható egymással két felnövési folyamat, mint ahogyan a felébredés útján járni sem összehasonlítható egymással.
A meditáció sem analizálható.
És a meditációs praxis sem összehasonlítható egymással, hiszen mindenkinek egyedi tapasztalása van, mely nem elmondható. Ezért sem szeretem túlmagyarázni, hogyan működik a zen meditáció.
A felnövés és felébredés útja során…
Van olyan segítő, aki az idegrendszerrel dolgozik, és azt mondja, pihenj. És ne erőltess semmit.
Van olyan, aki azt mondja, mindenképpen vedd rá magad a meditációra és a rendszeres gyakorlásra.
Valaki azt mondja, minden hónapban menj rendszerállításra és stb..
Én is mondok dolgokat.
–
Nagyon fontos a testtel dolgozni. Belemozulni, kimozdulni… Hiszen ugyanúgy ahogyan a tudatban, a testedben is vannak karmalenyomatok, traumák lenyomatai.
Fontos átfájni, átégetni az érzéseket. A dühöt.
Fontos odafordulni a belső gyermekhez, hogy lehessen ő a kicsi, és te pedig nagy. És lehet, hogy éppen ott “tartasz” vele, hogy egyetlen dolgod van: ölelni, pihenni.
Fontos a családi karma tisztítása.
Fontos a személyiségszintű munka.
A kapcsolódásban gyógyulni a terappal.
De egy ponton túl, az is nagyon fontos, sőt elengedhetetlen, hogy tréningezd a tudatodat. És tisztán tartsd az elmét. Ehhez pedig kell a rendszerállítás.
És a gyakorlás – azaz a konzisztensen végzett, megszabadulás irányú meditációs praxis.
“Amilyen erős és tiszta a tudat, pontosan olyan durvaságú vagy finomságú karmát tud elviselni… Ha bírod meglátni a saját terheidet, akkor le is tudod tenni azokat.” És pontosan ilyen mértékben tud tisztulni a rendszered.
Amilyen erős a tengelyed és a középpontod, és amilyen erős és tiszta a tudatod, olyan erős az állóképességed.
Az érzékenység mellé ugyanis fontos a tudati állóképesség is.
Az élethez. A mindennapokhoz. A konfliktusok kezeléséhez. A válsághelyzetekhez stb..
(Ebben, mint ahogyan az intuitív működésben is, nagyon sokat segítenek a kóan-interjúk, melyek a zen gyakorlat részei.)
Valakinek itt és most épp az egyik tesz nagyobb szolgálatot, valakinek épp a másik… És ennek ötvözetei.
Én személy szerint a tudati munkát helyezem középre. De kell az egyensúly és az arany közép ebben is. A módszerekben is.
Általános tendenciák vannak, de két ugyanolyan út nincs.
Ha jössz hozzám, törekszem rá, hogy felmérjem mindezt, átlássam a rendszeredet, és aszerint kísérlek folyamatokban, hogy itt és most mi szolgál legjobban.
Vagy ajánlok olyat, aki szerintem most jobban tudja szolgálni az utadat a maga módszereivel.
Egyedi és megismételhetetlen vagy, és a felnövés és felébredés folyamatában is egyedi az utad.
Tájékozódj.
De teljesen ne higgy semelyikünknek sem.
Inkább tapasztalj.
És közben pedig: elég, ha egyszerre egyet lépsz. Vagy annyit sem.
Ha gyakorolsz, akkor pedig csak csináld. 🙂
Szeretettel,
Bogi
“Legyen állóképesség az érzékenység mellé
a pillanat ereje a felfogás mellé
a szem ereje, hogy lásson
a fül ereje, hogy halljon
a szív ereje, hogy érezzen
az elme ereje, hogy cselekedjen…
és a tisztaságé, hogy mindez
ne keveredjen…”
(Szung Szán zen mester)
(Idézet a szövegben: Csong An Szunim; id. a képen: Szung Szán zen mester; kép: Gyógyító Buddha)